Mivel már megígértem a csoportban, tartok egy kisebb beszámolót az Április 27.-i Japán Alapítvány által szervezett előadásról, most lett időm, hogy kicsit részletesebben is tudjak írni róla.
Először is, kicsit megörültem mikor előzetes emailes jelentkezésem után visszaigazolták, majd közölték, hogy a nagy érdeklődés miatt megváltozott a helyszín. Titkon reméltem, hogy akkor sok hasonló érdeklődésű illetővel fogok találkozni, de a helyszínen kicsit sokkolva konstatáltam hogy a mi kis apró csoportunkat leszámítva mindenki idősebbnek tűnt...
Az egész előadáshoz nagyon sokáig pozitívan álltam hozzá, reménykedve abban, hogy ha már egy stylist tartja az előadást, aki ráadásul már járt kinn Japánban akkor valamilyen szinten kézzel fogható tudásanyagot, képi anyagot, vagy legalább valamit fog elénk tárni. Hát, nem így lett. Egészen addig a pontig bírtam szemtikkelés nélkül ülni amíg az első kicsit baltaként az agyvelőmbe fúródó apróságot meg nem hallottam...
Ekkor vettem elő egy kis könyvet jegyzetelni.
Először is, maga az előadás szembetűnően szétesett, és eléggé gyérül felépített volt : Habár a háttérben a kivetítőn ott voltak az infók, igencsak furcsa volt számomra, hogy olyan szinten elkalandozott a témáktól az előadó (Fogt Linda) hogy néha már-már nem tudtam követni a dolgot, hogy mi hogyan kapcsolódik oda.
Persze amivel talán kezdeni kellett volna az előadást, hogy miért alakulhattak ki ezek az öltözékek - a hétköznapi normákba való beletartozás és a különbözőség minél inkább kiküszöbölése- csak az előadás kb. 20-30. percében hangoztak el.
A képek nagyrészt az elején egész jól fedték a dolgokat, bár kiejtésileg voltak néminemű brutalitások (dzsírákk, "Mana elég dúrván csaj", durva rokk, hotkütűr ami vagy ezerszer elhangzott), az igazat megvallva már akkor furcsán néztem amikor Dj Sisen is a rock vonulatban volt feltüntetve, hát izé...
Aztán megkezdődött a Lolita téma.
Már rázott a hideg, mert tudtam hogy az előző elhajlások után igencsak rosszra számítottam, hát helytálló volt a megérzésem.
Ugyanis, mint tudjátok a loliták már-már rituálé szintre hozták a saját kiegészítők gyártását ( előttem lebeg Nekohime, vagy épp Mana amint gyertyát gyújtanak, és elmondanak mindenféle imát mielőtt nekiállnak bárminek is....). Arról persze nem is beszélve, hogy maga ez a csodás jelenség valamikor 1999 őszén kezdődött.
Aztán jöttek a részletezések. Nagyjából voltak dolgok amik nagyjából a helyén voltak, de azért erőteljesen látni lehetett, hogy az egész egy magyarra fordított WIKIPÉDIA cikk volt. Szomorú. Nem csak azért mert elavult, de köszönhetően annak, hogy ezeket a cikkeket bárki szerkeztheti, ezért nagyon pontatlan volt.
Apróságok amiket megemlíenék:
Waloli: Mióta kiemelkedő márkája a Metamorphosis temps du fille? (ami valami borzadájosan volt kiejtve.)
Ouji loli: OÚÚÚJÍ loli. Márkának itt is lehet volna mondani szerintem az Alice and the pirates-t
Punk loli : nem tudom, a Peace now inkább EGL/EGA vonulatba illő, nem?
Classic loli : gyakori változata ennek a MAID KOSZTÜM.
Pirate loli: szomorúságos jelenet, amikor cosplay képeket rak be egy hozzá nem értő szem.
Hime loli: ez már csak a kukacosságom, de ezt nem jellemzi a természetes smink, ugyanis itt törekednek arra hogy babaszerűen tökéletes porcelán tekintetük legyen...
Ezután következett egy édes kis rész, tippek lolitáknak, ami több ismert magyar loli blogjából volt copypaste-elve....
Miután a lolik be lettek mutatva, felkért az előadó, hogy mutassuk be mi is magunkat.
Én a kinézetemmel le lettem DEKORÁZVA, és bár igazat adok neki, olyan szinten, hogy a fairy kei bizony hasonlít rá, főleg a sok pasztell színével és a babás kinézettel... ahh nem folytatom, mert nem így van.
Ezután a dekorákról volt szó - sokat nem értek hozzájuk, pontos stílusokhoz és alstílusaihoz...
Utána volt bemutatója az oshare keinek amihez szintén nem értek túlzottan, de ancafés képek voltak bevágva, amik tudtommal eléggé jól képviselik a dolgot- ennél többet viszont nem nagyon tudok róla.
Ezután jött egy olyan rész, ahol kb a hajamat téptem már.
A gyaru mindig is egy igencsak ellentétes és rossz hírnévvel ellátott stílus volt, de ezt a stílus besorolást amit itt hallottam, kicsit kiradíroznám az emlékezetemből.
Az egész azzal kezdődött, hogy bemutatták a GANGURO-t mint főstílust ami a 2000-es években alakult ki.
Későbbiekben már a 90-es évekről beszélt... Hát az igazat megvallva a ganguro sílussal kezdődött ez igaz, ők a 80-as évek végén, 90-es évek elején voltak nagyon fanolva, de a 2000-es évekre MÁR TELJESEN KIHALT stílus lett.
Ezután következett a gyaru mint ALSTÍLUS. Aztán persze hogy ők a rosszlányok, a hanyag büdös állatok.
khm. A gyaru igencsak sokszínű ágazat, és többek között a ganguro is egy alfaja. Igen, van olyan ágazat a gyarun belül akik igencsak igénytelenek, de nem ez jellemzi. Mostanában amik felkapott stílusok az a popkei, mo-do, blogger, otonakei/otonakawaiikei, és még rengeteg. Csak fel kell csapni egy ehavi popteen/egg/stb stb magazint.
Fájó dolog, hogy a kogalokat úgy mutatta be mint shoppingolós plázacicák. Ez részben igaz, de nem ők a leginkább nyugati-márka buzik (LV,gucci, stb) hanem ők igazából a középiskolás gyaruk. Jellemző az iskolás egyenruha is rájuk. Továbbá mint különálló stílus, ez is kihalófélben van.
De az igaz, hogy létezett olyan hogy Enjo kosai, azaz idősebb emberekkel '''''''RANDIZTAK'''''' csak hogy legyen valami márkás cuccuk, amit ajándékba kaptak... ebbe részletesebben nem mennék bele, ez is egyfajta prostitúció, csak nagyrészt szex nélkül...
Ezután volt egy passzus, arról hogy a japán divat hogyan befolyásolja a nyugati márkákat, divatirányzatokat (HOTKÜTŰŰŰŰŰŰŰŰR!!!!!) de itt kb már elfogyott az előadásra szánt idő, és csak épp hogy morzsákat kaptunk belőle.
Összességében szerintem az előadás kifejezetten rossz volt, annak ellenére, hogy fel volt ajánlva az előadónak a segítségünk... mindenesetre remélem a legközelebbi előadáshoz, amit a Japán alapítvány szervez, több közünk lehet.
Képek Nekohime blogjából lopva: